Amerikanisztika Angol Biológia Bölcsész történelem Esztétika Filozófia Francia Fizika Földrajz Jogász magyar Jogász történelem Kémia Kommunikáció Közgazdaságtan Közgáz történelem Matematika Magyar Művészettörténet Német Néprajz Olasz Pszichológia Szociológia Történelem
 
Kommunikáció

Információk felvételizőknek a kommunikáció szakokról /mintafeladatok/
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Felvételi követelmények

A magyar felsőoktatás történetében a kommunikáció szak viszonylag rövid múltra tekint vissza. Csupán néhány éve van ilyen képzés az egyetemeken és a főiskolákon, ám az elmúlt évek tapasztalata szerint egyre több intézményben indul kommunikáció szakos képzés. (Jó példa erre, hogy a 2002/2003-as tanévtől kezdődően már az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán is oktatnak kommunikációt.)
Nagyon nehéz pontosan megmondani, hogy jelenleg hány egyetemen és főiskolán lehet Magyarországon kommunikációt "a" szakon tanulni. Sőt a kommunikáció szakos felvételi - egységes követelmény hiányában - intézményenként más és más.
Az elmúlt évek tapasztalatai, valamint a minőségi oktatás és a kvalitás alapján a legjelentősebb intézmények a következők (alapképzés, nappali tagozat):
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE BTK) Piliscsaba
- Pécsi Tudományegyetem (PTE BTK) Pécs
- Szegedi Tudományegyetem (SZTE BTK) Szeged
- Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE BTK) Budapest
- Károli Gáspár Református Egyetem (KRE BTK) Budapest
- Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Eger
- Kodolányi János Főiskola (KJF) Székesfehérvár
- Nyíregyházi Főiskola (NYF) Nyíregyháza
- Berzsenyi Dániel Főiskola (BDF) Szombathely

Szakirodalom a felvételihez
A felvételit illetően tehát viszonylag képlékeny követelményrendszerről van szó, éppen ezért gyakori a változtatás. (Bár valószínűleg az intézmények nagyobbik része nem változtat a néhány éves gyakorlaton.) Tájékoztatónk a tavalyi év vizsgakövetelményei alapján készült, figyelembe véve a korábbi felvételik anyagait is. A követelmények hivatalos - és pontos - tájékoztatója december táján fog megjelenni, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda gondozásában.
Fontosabb szakirodalom az általános alapkövetelményhez:
MOHÁCSY Károly, Irodalom I-III, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994; MADOCSAI László, Irodalom IV, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996; HONTI Mária - JOBBÁGYNÉ ANDRÁS Katalin, Magyar nyelv I-IV, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995; GYAPAY - WALTER - ZÁVODSZKY - MAGYAR LAJOS ALAPÍTVÁNY, Történelem I-IV; BEKE László, Műalkotások elemzése a gimnázium I-III. osztálya számára, Bp., Tankönyvkiadó, 1984; A magyar helyesírás szabályai, tizedik (változatlan) lenyomat, Bp., Akadémiai, 1993; RÁCZ Endre - TAKÁCS Etel, Kis magyar nyelvtan, Bp., Gondolat, 1983; SZABÓ Zoltán, Kis magyar retorika, Bp., Helikon, 1999; TÓTFALUSI István, Irodalmi alakok lexikona, Bp., Móra, 1994; HEGEDÜS Géza, A szépirodalom műfajai, Bp., Trezor, 1993, 5-67, 83-134; SZERB Antal, Magyar irodalomtörténet, Bp., Magvető, 1992; SZERB Antal, A világirodalom története, Bp., Magvető, 1992; HEGEDÜS Géza, Az európai gondolkodás évezredei, Bp., Trezor, 1992; KENESEI István, A nyelv és a nyelvek, Bp., Akadémiai, 1995; BUDA Béla, A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, Animula, 1994, 19-30, 58-65. (Az I. 1. valamint a II. 1. fejezetek); André BAZIN, Mi a film?, Bp., Osiris, 1999; A film és a többi művészet, szerk. KENEDI János, Bp., Gondolat, 1977; CSEPELI György, A szociálpszichológia vázlata, Bp., Jószöveg Műhely, 1997;
Továbbá alapos tájékozottság a közéletben, az aktuális politikai témákban, különös tekintettel a kulturális szférára. A filmművészet "klasszikus" alkotásainak ismerete, viszonylag gyakori moziba járás, tájékozottság az aktualitásokról.

Közös pontok a felvételiben
A felvételit tekintve szinte minden felsőoktatási intézményben más a helyzet, eltérő követelményrendszer elé állítják a jelentkezőket. Nincs tehát az egyetemek és főiskolák között egységes felvételi követelmény. Ezzel szemben számos olvasmányjegyzéket, "ajánlott irodalom" listát találunk - amelyek egy-két művet nem számítva - eltérők az egyes helyeken.
Közös, hogy a felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, és az általános műveltséget méri, némi szakirodalmi ismerettel fűszerezve.
Közös követelmény továbbá a magyar nyelv és irodalom alapos ismerete, a szinte hibátlan helyesírás, alapvető nyelvhelyességi ismeretek, valamint az esszéírás képessége.

Intézményenkénti eltérések a felvételiben
Mivel minden egyetem és főiskola kommunikációból saját felvételit irat, főként eltéréseket találhatunk.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem írásbelije az említetteken kívül nagy figyelmet szentel a magyar és egyetemes művelődéstörténetnek, a zenei műveltségnek és a Biblia ismeretének. Megköveteli az alaptájékozottságot a televízió, az írott sajtó, a rádió, valamint a filmek világában.
A Pécsi Egyetem kommunikáció szakára alapvetően más ismeretek kellenek. Egy kiadott olvasmánylista és megadott témakörök alapján ajánlott felkészülni a felvételire, amely inkább a szociológia, a pszichológia és az antropológia felé mutat, ilyen ismereteket követel meg a pályázótól.
A Szegedi Egyetem írásbeli tesztjében az irodalmi és nyelvtani ismereteken, valamint az esszéíráson túl, a történelemben való jártasságról is számot kell adni.
Aki az Eszterházy Károly Főiskola kommunikáció szakára akar felvételt nyerni, annak az írásbeli vizsgán irodalmi műveltségéről, sajtóismereti és nyelvművelési jártasságáról kell számot adnia.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikációból először a 2002/2003-as tanévre hirdetett felvételit. Kiemelten mérik az irodalmi műveltséget, a történelemben és a közéletben való jártasságot. Felvételi követelmény az angol középfokú, C típusú nyelvvizsga.
Jól látható tehát, hogy az egyes felsőoktatási intézmények eltérő módon viszonyulnak a felkészülés mértékéhez, és más területekre helyezik a hangsúlyt.

Az egyetemi tanegységekről és a lehetséges szakirányokról
Az egyetemeken, főiskolákon oktatott tananyag is eltérő, általánosságban a következő műveltségterületekre helyezik a hangsúlyt: szociológia (szociológia, tömegkommunikációs eszközök szociológiája, szociálpszichológia), pszichológia, nyelvészeti alapismeretek, számítógépes és programozási alapismeretek, retorika, esztétika, filmtörténet, filmesztétika, filozófiatörténet, vizuális művészetek esztétikája, közgazdasági alapismeretek, sajtótörténet, jogi alapismeretek, Európai Uniós alapismeretek.
Néhány helyen a négy-hatszemeszteres alapképzés után szakosodni lehet, olyan szakirányt választani, amellyel megalapozható a későbbi "szakmaválasztás".
Lehetséges szakirányok: írott sajtó, elektronikus sajtó (rádió, televízió), filmesztétika, public relations szakirány. Ez azt jelenti, hogy kommunikáció szakos diplomával dolgozhat valaki a médiában, a reklámszakmában, az oktatásban, az üzleti életben, foglalkozhat a közművelődéssel, filmesztétikával, művelődésszervezéssel stb.

Az előkészítőről
Az előkészítő tematikája igazodik a követelményekhez, így az első időszakban főként a kommunikáció szakos felvételikre általánosan jellemző irodalmi, nyelvtani tudásanyagot kívánja rendszerezni. Alapvető fontossággal bír az is, hogy az írásbeli tesztekre kellő gyakorlással rutint szerezhet az ember, sőt az esszéírásban is vannak tanítható elemek. Az előkészítő ebben is segíteni kíván. (Főként a korábbi évek felvételi anyaga alapján, amely valószínűleg hasznos útmutatással szolgálhat majd a következő év tesztjére vonatkozóan.)
Mivel a sajtótermékek ismerete több egyetemen és főiskolán is alapkövetelmény, ezért ez is részét képezi a "tananyagnak". Az előkészítő későbbi stádiumában lehetőség nyílik a kiemelt intézmények felvételijéhez kapcsolódó speciális szakirodalmak feldolgozásához és a konkrét felkészüléshez.
A tanfolyam során lesznek referátumok - melyeket a diákok tarthatnak egy őket érdeklő témában -, ellenőrző dolgozatok, szóbeli beszámolók, beszélgetések, sőt a haladás ellenőrzése végett a 100 órás előkészítő részét képezi 4 nagyobb szintfelmérés is.