Amerikanisztika Angol Biológia Bölcsész történelem Esztétika Filozófia Francia Fizika Földrajz Jogász magyar Jogász történelem Kémia Kommunikáció Közgazdaságtan Közgáz történelem Matematika Magyar Művészettörténet Német Néprajz Olasz Pszichológia Szociológia Történelem
 
Angol

Információk felvételizőknek az angol szakról /mintafeladatok/
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

1. A felvétel feltételei
Ahhoz, hogy felvételt nyerjünk az angol szakterület valamelyik szakára, teljesítenünk kell a felvétel követelményeit, a felvételin számot kell adnunk nyelvi, nyelvészeti, irodalmi és kulturális tájékozottságunkról, továbbá félreérthetetlen tanúbizonyságát kell adnunk lelkesedésünknek, szakunk iránti őszinte érdeklődésünknek. Ezek a követelmények viszonylag tisztán lefektetettek, a felkészülésnek tehát nem lehet akadálya az, hogy nem tudjuk, mit is tanuljunk. Mint minden felsőoktatási képzésnél, az angol szakos felvételihez is rendelkeznünk kell érettségi bizonyítvánnyal. "Alapképzésre az jelentkezhet, aki érettségi bizonyítvánnyal vagy felsőfokú végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal, oklevéllel rendelkezik". Teljes vizsgamentességet biztosít, tehát csak besétál az egyetemre/ főiskolára az a tehetséges diák, aki az angol OKTV-n 1-10. helyezést ér el. Az írásbeli alól felmentést jelent az A vagy B osztályzatú Cambridge Proficiency nyelvvizsga (a C osztályzatú és a TOEFL nem számít). Fontos még e helyt kitérni a két szakra jelentkezők felvételijének sajátosságaira. Fontos, hiszen a legtöbb felsőoktatási intézményben a nyelvszakok (így az angol is) főleg előre megadott szakpárban kerül meghirdetésre. Egyre ritkább lesz tehát a 2002 előttig még gyakori "egyszakos" angolos, bár ezek a képzések is sok helyen megmaradnak. Kétszakos (szakpáros) jelentkezés esetén a választott szakok a vizsgatárgyak (tehát például angol-francia ötéves bölcsész szakpáron angol és francia). "Egyszakos angolos" jelentkezés esetén az egyetlen vizsgatárgy az angol. Megjegyzendő, hogy a felvételnek nem feltétele semmilyen nyelvvizsga megléte, hiszen a jelentkező a felvételi vizsga során fog számot adni nyelvi felkészültségéről és a szakterülettel kapcsolatos tudásáról. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a felvételizők nyelvtudása valahol a "rigós" közép- és felsőfok közé esik, de mindenképpen meghaladja azt a tudásszintet, amivel a felvételizők a középiskolát elhagyják.
A felvételi vizsga "versenyvizsga"; célja, hogy valóban azok kezdhessék meg angol szakos tanulmányaikat, akik a legalkalmasabbak, legfelkészültebbek. Mint arról még a későbbiekben szó lesz, az angol szak, noha ún. "nyelvszak", elsődleges célja nem a nyelvtudás fejlesztése, hanem az angol nyelvhez, irodalomhoz, kultúrához és nyelvpedagógiához kapcsolódó tudományok magas szintű megismertetése a hallgatókkal. Ehhez igazodnak a felvétel követelményei is. Az egységes írásbeli felvételi vizsga hasonlít a nyelvvizsgához, azzal a különbséggel, hogy fordítást nem tartalmaz, és nagyobb hangsúlyt fektet a globális szövegértés, logikus gondolkodás és fogalmazási készség felmérésére. A következő megmérettetés, ami a tulajdonképpeni "szakos szűrő", a szóbeli forduló, ahol az angolos nyelvi fordulatok, színes szókincs és általános nyelvi kifejezéskészség mellett azt is vizsgálják, hogy a jelölt mennyire jártas az angol-amerikai kultúrában, irodalomban, nyelvészetben, és képes-e ezen tudását úgy közvetíteni, hogy kiderüljön, nemcsak bemagolta, de fel is dolgozta, magáévá tette és saját magának renszerezte tudását. Azt is jó néven veszik a felvételiztetők, ha a hallgató-jelölt egyéni meglátásokkal, kreatív gondolatokkal áll elő, amelyeket saját érveivel alá is tud támasztani.
Az alábbiakban az ELTE BTK négy (egyszakosoknak) ill. ötéves (kétszakosoknak) angol nyelv és irodalom bölcsész szak illetve a hároméves nyelvtanári szak szóbeli felvételi követelményei kerülnek részletes bemutatásra. Az egyes intézmények által hirdetett különböző angol szakok követelményei ugyan egyes részleteikben eltérhetnek ettől, de abban biztosak lehetünk, hogy az ELTE BTK-ra megkövetelt kötelező és ajánlott irodalmak alapos ismerete birtokában sehol sem érheti meglepetés a jelentkezőt.
A szóbeli vizsga három részből áll: az első általános társalgás egy adott témában, melyet általában a felvételiztető vet fel, legtöbbször egy kép kapcsán. A második rész a nyelvtani ismereteket hivatott felmérni. Itt megkívánják a középiskolában tanult nyelvtani kategóriák (pl.: szófajok, mondatrészek, igeidők) angol nyelvű ismeretét, tehát az ismert leíró nyelvtankönyvek gerincanyagát.
A nyelvtani vizsgarész általában a következő elemekből áll(hat):
-hangos felolvasás ( a kiejtés ill. értelmes mondattagolás ellenőrzésére)
-gyorsfordítás magyarról angolra (nyelvtani helyesség, pontosság)
-egymáshoz hasonló szerkezetű mondatok összehasonlító elemzése
-rövid szövegrészlet nyelvtani elemzése: szavak szófajának megadása ,igeidők és ismertebb szerkezetek azonosítása, a mondaton belüli viszonyok felismerése.

Ha a nyelvtanon túl vagyunk (a sorrendet egyébként általában magunk döntjük el, a felvételizőt gyakran megkérdezik, hogy melyiken akar előbb "átesni") jön az irodalom, ahol a megkövetelt és ajánlott olvasmányok listája némileg hosszabb. Nem árt, ha a konkrét művek élményszerű ismerete (olvasása) mellett a felvételiző tisztában van az angol nyelvű irodalom irodalomtörténeti- és elméleti sajátosságaival, rálátása van annak fejlődési ívére, tisztában van irodalomtudományi fogalmakkal és képes az olvasott művek kritikus elemzésére is. Az is fontos, hogy legyen kedvencünk, aki különösen közel áll a szívünkhöz, legyen olyan irodalmi személyiség, mű vagy stílusirányzat amelyet az általában elvártnál kicsit behatóbban ismerünk. Ezutóbbi tudásunkat aztán igyekezzünk is megcsillogtatni a felvételi bizottság előtt.

2. Mit is tanul egy angol szakos , és merre mehet a szakon belül
Vegyük a "best-case scenario"-t. Sikeres felvételink nyomán szakfelvételi engedélyünket kezünkben szorongatjuk, s várjuk a szeptembert. Néha úgy érezzük, már a felvételire tudni kellett mindent, amit az angol nyelvről, irodalomról és kultúráról tudni érdemes. Ez azonban koránt sincs így. Nézzük, hogyan épül fel az angol szak (ismét vegyük alapul az ELTE BTK 8- ill. 10 féléves bölcsészképzését- a tanárszak eltéréseiről is említést téve).
2002 őszétől, a kreditrendszer bevezetésével az eddigiektől némileg eltér az új követelményrendszer. Ezek szerint 2002-től nem tanegységekben, hanem kreditpontokban kell gondolkozni. A bonyolult kreditrendszerrel és az őrült számolgatással azonban elég megismerkedni akkor, ha már felvettek minket. Most inkább lássuk, miből is állnak egy angol szakos tanulmányai.
A képzés alapvető tagolása nem változott. E szerint három nagyobb szakaszt különböztetünk meg a képzés teljes idején belül: az alapozó képzést, amely nagyjából az első két félévet fedi le, a törzsképzést és a szakképzést. Aki tanári képesítést is kíván szerezni, teljesítenie kell az általános tanárképzési követelményeket (pszichológia-pedagógia), továbbá saját szakján a szakmódszertani képzést is. Az alapozó képzés keretén belül a gólyát bevezetik az angol-amerikai irodalomtudományba (elméleti, kultúrtörténeti háttér), a nyelvészetbe, és az angol-amerikai kultúrába-történelembe. Ezen kívül nyelvgyakorlati és szakmai nyelvhasználati órákon elmélyítheti, bővítheti nyelvtudását (szókincsét, nyelvi-kulturális "tudatosságát"), és elsajátíthatja az angolszász világban sztenderdként alkalmazott retorikai, fogalmazási szabályokat, a jó esszé írásának, a gondolatok rendszerezésének és meggyőző közvetítésének "trükkjeit". Az első évet, és egyben az alapozó képzést nyelvi szűrővizsga zárja le.
A törzsképzés már a második szemeszterben elkezdődik, ekkor kezdődik csak a java, amiért igazándiból idejöttünk. Előadások és szemináriumok keretében megismerkedünk az angol regény, dráma, költészet történetével és a modern angol irodalommal. Az amerikai irodalmat két szemeszteren keresztül oktatják. A törzsképzés irodalmi stúdiumait az "angol irodalom szigorlat" zárja le.
A nyelvtudományon belül szintén előadás-gyakorlat párosításban ismerkedünk meg az egyes nyelvészeti szakágakkal, a fonetika-fonológiával, a szintaxissal, a nyelvtörténettel és a dialektológiával. Mindenki számára kötelező továbbá az angol alkalmazott nyelvészet témakörében indított előadásból levizsgáznia (vagy elegánsabban mondva kollokválnia). A törzsképzéshez az irodalmi és nyelvtudományi tanulmányok mellett hozzátartozik még Anglia története (2 félév) és az Egyesült Államok története (1 félév), valamint 3 további nyelvfejlesztő gyakorlat elvégzése is (szókincsfejlesztés, tematikus nyelvfejlesztés és haladó szakmai nyelvhasználat). A nyelvészeti modult nyelvészeti szigorlat, az egész törzsképzést pedig egy nyelvi alapvizsga zárja le. Ha mindezeken túlvagyunk, akkor jön az igazi "Hawaii", hiszen innentől kedvünkre szakosodhatunk, majdnem teljesen szabadon mazsolázhatunk az érdekesebbnél érdekesebb szakkurzusok közül. Három szakirányba indulhatunk el: 1. nyelvészet 2. anglisztika 3. alkalmazott nyelvészet (az anglisztika magában foglalhatja az amerikanisztika (amerikai irodalom, töri, kultúra), a nyelvészet pedig az amerikai nyelvészet kurzusait. A szakirány megválasztása fontos döntés, hiszen ekkor tesszük le voksunkat szakdolgozati témánk szakága mellett is. Minden szakirányú képzés magában foglal ugyanis tutoriális szemináriumokat, amelyek a szakdolgozat-írás módszertanának elsajátítására nyújtanak kiváló lehetőséget. Kiderül tehát, hogy mindenki meg fogja találni azt az órát, ami érdeklődési körének, irányultságának leginkább megfelel. S ha még ennél is többet akar valaki tanulni, önálló programokat is elvégezhet (ezek több, meghatározott tanegységből állnak, melyeket hiánytalanul teljesíteni kell), és az általa végzett "programtöbblet" megjelenik a diplomája szövegében is.
Fontos még megjegyezni, hogy a tanári képesítést szerezni kívánó hallgatók számos olyan szakmódszertani kurzus közül választhatnak, amelyek megkönnyítik a későbbi specializációt, a nyelvtanításon belüli szakosodást. Így például rendszeresen meghirdetésre kerülnek órák, melyek témája az üzleti angol tanítása, a szóbeli fordítás, az Internet használata a nyelvtanításban, a szakmai nyelv tanítása, a stilisztika, a nyelvvizsgák, a kultúraközi kommunikáció vagy éppen az interkulturális tanulás. Ezen kívül a tolmács-fordítói, esetleg műfordítói életpálya iránt komolyabban érdeklődők választhatnak műhelyjellegű szemináriumokat, ahol az angol-magyar/ magyar-angol műfordítás rejtelmeibe vezetik be őket.
Az angol nyelvtanári (főiskolai szint) hallgatók órái nagyon hasonlóak az egyetemi szintű (bölcsész) képzésben meghirdetett kurzusokhoz, az esetek többségében meg is egyeznek. Speciális "nyelvtanári" órák az országismeret és a komplex készségfejlesztés.


3. A diploma után...
Tegyük fel, hogy most már nem szakfelvételi engedélyünket, hanem diplománkat szorongatjuk a kezünkben. Még élnek bennünk a záróvizsga emlékei, és még nem kellett lemondanunk könyvtárhasználati jogunkról. Ugyanakkor már azon morfondírozunk, vajon mit kezdhetünk a kezünkben lévő papírral és a fejünkben lévő tudással. Másként fogalmazva, mik a karrierlehetőségeink.
Dönthetünk úgy, hogy tovább koptatjuk az iskolapadot, és munka mellett felvételizünk valamelyik, a szakunkon indított doktori képzésre- ezzel még 3-4 évvel kitoljuk tanulmányainkat, melyet doktori disszertáció, annak megvédése, és a PhD cím elnyerése zár. Aki erre az útra lép, választhatja a tudományos karriert is, s filológusként, kutatóként gyarapíthatja szakterületén a világ ismeretanyagát. Angol szak elvégzése után (az ELTE-n) jelentkezhetünk posztgraduális képzésre amerikanisztikából, modern angol-amerikai irodalomból, az angol reneszánszból, nyelvészetből, alkalmazott nyelvészetből. De nem muszáj alma materünk falai között maradnunk: más intézményekben is jelentkezhetünk PhD hallgatónak. Ha fordítóként, esetleg tolmácsként szeretnénk a jövőben elhelyezkedni, érdeklődhetünk a Fordító- és Tolmácsképző Központnál, tehát ehhez megint csak még tanulni kell. Amennyiben tanári képesítést szerez valaki, elhelyezkedhet pedagógusként a közoktatásban vagy valamelyik nyelviskolánál, és karrierje során tovább szakosodhat.
Amennyiben azonban nem az oktatás területén akarunk elhelyezkedni, erre is számos lehetőség kínálkozik. Az egyetemek/főiskolák rendszeresen szerveznek bölcsész állásbörzéket, ahol részletes tájékoztatást kaphat az immár diplomás (vagy diploma előtt álló) munkaerőpiaci tényező, hogy milyen munkahelyeken keresnek bölcsészeket, ezen belül is hol preferálják az angol szakon végzetteket. Bár egy angol szakos okleveles bölcsész nem rendelkezik például konkrét gazdasági vagy jogi szakismeretekkel, sok multinacionális cég szívesen alkalmaz olyan fiatalokat, akik közel anyanyelvi szinten bírják az angol nyelvet, tudnak hatékonyan kommunikálni, szabatosan fogalmazni, nyitottak a világra és az új ismeretekre, átfogó világképpel és alapos általános műveltséggel rendelkeznek. Ilyen értelemben a gazdasági-jogi szakképzetlenség még előny is lehet, hiszen egy bölcsésznek nagyobb rálátása van folyamatok egészére, és különben is, ma a legtöbb munkahelyen munka közben tanulják meg a dolgozók azokat az ismereteket, amelyek az adott munkakör betöltéséhez szükségeltetnek.
Egy másik lehetséges irány egy végzett angol szakos számára a kommunikáció és média egyre bővülő, egyre sokrétűbbé váló világa, amely komoly karrierlehetőségekkel kecsegtet (nézzük meg például, hogy a mai kereskedelmi ill. közszolgálati televíziókban hány bölcsész, azon belül is volt angol szakos tevékenykedik.) Természetesen, ha ez utóbbi pályát szemeltük ki magunknak, érdemes az angol szakot egy másik szakkal, pl. kommunikációval, médiával párosítani. Az Európai Uniós csatlakozás szintén sok, eddig csak résnyire nyitott kaput tárhat szélesre, főleg a több nyelvszakot egyszerre végzők előtt. Egy vagy két nyelvszak, és valamilyen más területről való szakismeret biztos elhelyezkedést jelent a végzettek számára.

4. Hová menjünk angol szakra...
Angol szakos egyetemi és főiskolai szintű képzés az ország összes jelentősebb egyetemén / főiskoláján indul, nappali, esti és levelező formában (nem mindenhol mindegyikben) szakpárban vagy ritkábban (főleg 2002-től, a jellemző kétszakosság visszaállításától kezdve) egyszakos képzésben is. Találunk angol szakot Pécsett, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Budapesten az ELTÉ-n, a Károli Gáspár Egyetemen, a "Pázmányon", Veszprémben, továbbá több vidéki városban tanárképző főiskolai szinten (pl. Szombathely, Nyíregyháza). A fenti kérdésre azonban majd a december környékén megjelenő, 2004-re vonatkozó Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban foglaltak lesznek az irányadóak. A felsőoktatás jelenlegi gyökeres átalakulása ugyanis változásokat hozhat az egyes intézmények által nyújtott képzési lehetőségek választékában is.