Információk felvételizőknek a filozófia szakról /mintafeladatok/
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Felvételi követelmények az egyes intézmények filozófia szakjaira
Napjaink filozófusképzésben két különböző tendencia mutatkozik meg. A tágasabb filozófiai hagyományt követve beszélünk ún. "kontinentális" illetve "angolszász" típusú filozófiai iskolákról. A két irányzat közötti különbségek mind inkább elmosódni látszanak, ennek ellenére mondható, hogy a "kontinentális" filozófia megnyilvánulásában erősen kötődik a Herakleitosztól Heideggerig húzódó több mint kétezer éves filozófiatörténeti hagyományhoz, míg az "angolszász" típusú filozófia alatt elsősorban a Frege és Wittgenstein által megkezdett és a logika valamint a nyelvfilozófia dominanciáját preferáló analitikus irányzatot értjük. Ezek mellett és ezekbe a trendekbe ágyazódva számos filozófiai részdiszciplína létezik: politikafilozófia, jogfilozófia, morálfilozófia, társadalomfilozófia, történelemfilozófia, vallásfilozófia. Attól függően válik meghatározhatóvá az egyes egyetemek felvételi követelménye, hogy melyik egyetem melyik irányzathoz tartozik és oktatói kollektívája mely diszciplínákat tanítja.

Mit lehet a filozófia szakon tanulni?
Egyszerű lenne erre a kérdésre azzal felelni, hogy filozófiát. Ez a válasz azonban nem egészen állja meg a helyét. Filozófia tanszékek szinte minden tudományegyetemen és minden karon vannak, de filozófiatörténész képzés általában csak a bölcsészettudományi karokon. A graduális képzés tíz egyetemi félévet jelent, mely alatt 42 ún. tanegységet kell szerezni, amely lényegében szemináriumi jegyeket és kollokviumi ill. szigorlati jegyeket tartalmaz. A graduális képzés keretében az osztályzat elégtelentől a jelesig fokozható. A képzés kezdetén a hallgató átesik olyan változó összetételű propedeutika órákon és egyetemektől függően olyan speciális gyakorlatokon, amelyek kellő tájékoztatást és segítséget adnak számára későbbi orientációját illetően. Mivel az egyetemeken általában jelentős liberalizmus tapasztalható, így a hallgatóknak többnyire nem kötelező kronológiai rendben haladniuk tárgyfelvételeiket illetően, ám bizonyos szempontból ajánlott. A kezdet kezdetén a hallgatónak igazából nagyon kevés esélye lesz arra, hogy ténylegesen azzal a valamivel találkozzon, amit filozófiának gondol. Helyette inkább az egyes oktatók által föladott óriási szakirodalommal fog találkozni, amelyekre nem annyira az átfogó jelleg lesz jellemző, hanem a mikrofilológiai részproblémák elemzése a korok ismert gondolkodóit illetően.
A hallgató harmad-negyed éves korától kezdheti meg érdemben a saját orientációjának megválasztását, körülbelül erre az időre fog kialakulni számára, hogy mely oktatók segítségére számíthat azokon a területeken, amelyeket bejárt, és mely problémák ragadták meg igazán a figyelmét. Ez után már nincs is más hátra, mint elkezdeni tervezni a szakdolgozat témáját. A diploma feltétele a szakdolgozat sikeres védése, mely "filozófiatörténészi" címet ad. Ha a hallgató félévek közben elvégzi a tanárképzést is, akkor a diplomába "filozófia szakos középiskolai tanár" cím lesz beírva.

Diploma után
Filozófusok esetében ez egy sokat hangoztatott kérdés, melyre nem könnyű felelni, mivel a filozófiának nincs alkalmazott szakága. Valamikor azt mondták, hogy a filozófia a tudományok királynője. Ha e fennkölt szempontnál maradunk, akkor azt kell mondani, hogy a filozófus pályát sohasem szabad köznapi érdekből választani. Még középiskolai tanárként sem ajánlott úgy e pályára lépni, mintha a filozófia egy tudomány lenne a többi között. Kár lenne magadat azzal áltatnod, hogy a filozófiától okosabb vagy gazdagabb leszel másoknál. A filozófia tanulásához éppen olyan belső elhivatottság kell, mint ahogy valaki rajzolni, énekelni, vagy írni tanul. Csak annak érdemes vele komolyan foglalkozni, akinek van hozzá tehetsége. Rendkívüli aszkézist igényel, bírni kell a monotóniát. Igazából csak egy nagyon magas szintű képzés és olvasottság után válik valaki számára a filozófiai irodalom valóban érdekfeszítővé, izgalmassá, és válik szenvedéllyé. Ráadásul a filozófia a legnyelvigényesebb szakok egyike. Általában már minden jelentősebb szakirodalom olvasható angolul, ám bizonyos klasszikus szövegek esetében olykor a legóvatosabb nüanszokon múlik a helyes értés és fogalmazás. Ilyenkor nem árt, ha vannak más nyelvekből (ógörög, német, francia) is valamilyen szintű ismereteink. Az egyetemen általában pár félév alatt eldől, ki az, akinek érdemes erre a pályára lépnie és ki az, akinek inkább egy magas fokú műveltséget jelent, melyet jól tud kamatoztatni egyéb irányú képzései (pszichológia, esztétika, pedagógia, történelem, irodalom, matematika, jog stb.) keretében. Ma már bizonyos filozófiai olvasottság nélkülözhetetlen olyan pályákon, mint film -és színházrendező, esztéta, irodalmár, kritikus és nagyon ajánlott olyan pályákon, amelyek nem pusztán matematikai jellegű elemzőkészséget, analitikus hozzáállást igényelnek.

Vizsgakövetelmények filozófiából
A követelmények hivatalos tájékoztatója a "Felvételi vizsgakövetelmények a felsőoktatási intézményekben" c. kiadvány (OFFI, Bp.)!
Minden tanszéken eltérőek a felvételi követelmények. Mindenhol felvételi vizsga van, mely írásbeli és szóbeli részből áll, valamint "kötelező" és "ajánlott" irodalomból. Kivétel az ELTE, ahol minden megadott irodalom kötelező. A felvételi ponthatár szinte minden évben változik. Magas pontszámot elért írásbeli vizsga után eséllyel indulhatsz a szóbeli vizsgán, ahol jó beszédkészséggel és a megadott irodalom elmélyült ismeretével felvértezve meggyőzheted a bizottságot, hogy személyedben az elkövetkezendő öt évre tanszékük egy új kollégával lett gazdagabb. A filozófia felvételik gyakorlatára jellemző, hogy a beszámoltató bizottság elsősorban nem arra koncentrál, hogy a jelölt mennyire "magolta be" a tananyagot, hanem arra, hogy az összbenyomás alapján mennyire ítélik úgy, hogy a jövőben a jelölttel együtt tudnának a szemináriumokon dolgozni.

A tanfolyamról (tematika, módszertan)
A tanfolyamon elsősorban az ELTE BTK filozófia tanszékének felvételi követelményei lesznek mérvadóak, mely nem zárja ki más egyetemre való felvételi előkészítéssel kapcsolatos konzultáció lehetőségét.
Az órák három részből tevődnek össze.
1/ A teszt. Első órán mindenki kitölt egy ún. "Kvalifikációs tesztet", melynek célja, hogy a tanár felmérje a hallgatók általános felkészültségét, az előismereteket, az olvasottságot, a nyelvkészséget. A "Kvalifikációs teszt" kitöltése után következő órán a hallgatók megkapják a referátumaik címét, nyelvismerettől függően esetleg az idegen nyelvű szakirodalmat. Ezt követően a tanfolyam során még tizenöt tesztet töltenek ki, mely lefedi a felvételi által megadott irodalmat. Ezek a tesztek lesznek az órai munka bázisai, melyeket előadások előznek meg, illetve az értékeléskor a feladatok elemzése egészít ki.
2/ A referátum Referátumot nem kötelező vállalni. A gyakorlat azt mutatja, hogy a hallgatók nagy általánosságban elég későn jutnak el arra a szintre, hogy a gimnáziumi "feleltetéstől" jócskán eltérő módon képesek legyenek egy témát önállóan feldolgozni, arról mások előtt referátumot tartani, mely egyben magába foglalja a referátum anyagának értékelését és az önálló véleményalkotást is. A referátum célja a szóbeli vizsga szimulálása és szekunder irodalom bevonása a tematikába. Referátum tartása külön műfaj, melyet meg kell tanulni, lényege a tömör és világos megfogalmazás, a figyelemfelkeltés, a hallgatóság ráhangolása a témára és a személyes kiállás.
3/ Az előadás Az előadások mindenkor próbálnak igazodni a hallgatóság tanulási ritmusához, melyek egyben diktálják a tanulás ütemét is. Elvileg előadásokon a tesztlapok kérdéseinek gyors és koncentrált elemzése kerülne napirendre, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy a hallgatóság nagy átlagban egyáltalán nem a megadott feladatokat próbálja megoldani, hanem olyan kérdéseket fogalmaz meg, melyek nem tartoznak szorosan a tematikához, mégis érdemes rájuk kitérni, mert tisztázásukkal számtalan fölösleges "tiszteletkört" lehet megtakarítani. Ilyenkor a személyes beszélgetés, pár gyakorlati példa, "story" sokszor megvilágítóbb, mint a tudományos szöveg. Ezekből az előadásokba főzött beszélgetésekből a tanfolyam végére összeáll egy kép, mely segítséget ad a hallgatónak a filozófia berkeiben használatos sajátos kommunikáció elsajátításához. Az előadásoknak csakis ez a személyessége ad a hallgatók számára olyan megfogható filozófiai jelleget, mely által betekinthetnek annak a pályának az útvesztőibe, melyet választani szándékoznak, és amelyet talán képes is vállalni.