SZOCIOLÓGIA

magyarországi szociológiaoktatás helyzetét is jelentős mértékben befolyásolta a rövid huszadik századot lezáró, az 1989-es évet követő immáron egy évtizedes átalakulási folyamat, amelyet némileg leegyszerűsítve rendszerváltásnak neveznek. A megváltozott körülmények a szociológia itthoni oktatásában is éreztették hatásukat. A szociológus és szociális munkás képzésnek is alkalmazkodnia kellett az új helyzethez.
A képzés tartalma nem csupán ezen ok miatt terebélyesedik, ölel fel korábban kevésbé vagy szinte egyáltalán nem művelt részterületeket, hanem a különböző világméretű (globális) változások - s tegyük hozzá ezzel párhuzamosan a lokalitás és regionalitás felértékelődése - következtében is (a modern nemzetállam válsága, feminizmus-nemi identitások, globalizáció, multikulturalizmus, stb.). Globalizáció+Lokalizáció> Glokalizáció (Roland Robetson). 'Globálisan gondolkodni, lokálisan cselekedni!” (Morita Akio, a SONY alapítója). Új kutatási irányzatok is jelzik a változásokat, ilyen, pl. a testpolitika, a sport szociológiájának kutatása.
Ezekről az újabb kérdésekről és kutatási területekről is szót fogunk ejteni az órák során, de a foglalkozások gerincét azok a hagyományosnak mondott témák jelentik, mint a társadalmi szerkezet, társadalmi mobilitás, szegénység, város és falu stb. Előzetes ütemtervet nem készítettem, ennek oka abban keresendő, hogy az előadó szívesen veszi, ha hallgatói igényeit is figyelembe tudja venni a tematika kijelölésében. Annyit mindenesetre előre jelezhetek, hogy némi történelmi áttekintés után ANDORKA RUDOLF: BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA című tankönyvének fejezetei szerint fogunk haladni. Emellett feldolgozzuk a felvételi vizsgára kötelező irodalomként megjelölt MINDEN MÁSKÉPP VAN című társadalomismereti tankönyvet is (Szerk. Csáki Anikó és Ligeti György). A történelmi alapozást a gimnáziumi tankönyvek segítségével fogjuk elvégezni.
Kiemelten foglalkozunk majd a hosszú tizenkilencedik század történetével, a modern (tömeg)társadalmak létrejöttével és a nemzetállamok megszületésével, hiszen a szociológia tudománya éppen a kettős forradalmak formálta század kihívásaira is reagáló tudományként született meg (modernitás).
Ami a felkészülést elősegítő irodalmat illeti itt csak néhány fontosabb műre hívnám fel a figyelmet. (Részletes irodalomjegyzéket az első foglalkozáson fogok adni.) Ezek a következők: Anthony Giddens: Szociológia és Csepeli György: Szociálpszichológia tankönyve. Ezek segédanyagok a tanulás során, a kötelező irodalom és a középiskolai könyvek ismerete viszont kötelező.
A felvételi során találkozhattok logikai-matematikai kérdéssel is. Ezek begyakorlására is fogunk időt szakítani - megoldjuk az elmúlt évek ilyen jellegű felvételi kérdéseit is. Egyébként a kurzus végén áttekintjük és részletesen megbeszéljük a korábbi évek felvételi feladatsorait is.
Az előkészítő órái során az előadások mellett kiemelt helyet kap az egyéni (otthoni) munka ellenőrzése, valamint az adott hallgató által referált témakör tisztázása és megvitatása, a különböző érvek ütköztetése. Az egyéni munka során egy-egy megadott 1-8 oldalas tanulmányt kell feldolgozni és előadni, vitára bocsátani.
Röviden szükséges néhány szót ejteni a felsőoktatási képzésről is. Az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző központ hat részlegből áll. A nappali tagozatosok szociológiát, szociálpolitikát tanulnak (első vagy második főszakként) és szociális munkás képzésben részesülnek. Az biztosan állítható, hogy az ELTE-n a legnagyobb hazánkban a szakmai örökség; a struktúra-, rétegződés- és mobilitásvizsgálatok nemzetközi szinten is számottevő kutatása mellett a hallgatók napjaink aktuális kérdéseivel is sokat találkoznak (a posztmodernitás szociálpszichológiája, turizmus, migráció és bevándorlótársadalmak, identitáspolitika). Szakirányként választható a romológia (a romák szociológiája) is.
A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Karán a hallgatók többek között szociálpolitikus-közgazdász szak, illetve szociológus-közgazdász szak között választhatnak. A karon belül működő Szociológia és szociálpolitika tanszék kutatási területei a gazdaságszociológia, etnikai kisebbségek, nők a társadalomban, nagyvárosi szegénység, oktatásszociológia stb. témakörben zajlanak.
A tanfolyam órái során ki fogunk térni más intézményekre is - immáron az új Felvételi Tájékoztató nyújtotta lehetőségeket is figyelembe véve.