ESZTÉTIKA

Az esztétika szakról

Jelenleg 3 intézményben folyik esztétika szakos képzés:
Budapesten: ELTE-BTK, Esztétika szak
Piliscsabán: PPKE-BTK, Esztétika szak (csak szakpárként)
Pécs: JPTE-BTK, Művészettudomány szak

A képzés ideje egységesen 5 év. A végzett hallgató szakdolgozatának sikeres megvédése után diplomát kap, melyben a következő megnevezés szerepel:
esztétika szakos bölcsész előadó
(esetleg: okleveles esztétika szakos bölcsész)

Milyen területeken hasznosítható ez a végzettség?
Kritikai folyóiratok, művészettudományi szaklapok, televíziós és rádiós csatornák kulturális rovatainak munkatársaként nagy hasznát lehet venni az esztétika szakon szerzett tudásnak. Azoknak, akik tanári végzettséggel is rendelkeznek, és középiskolában magyar nyelv és irodalmat, filozófiát, történelmet vagy művészettörténetet oktatnak, rendkívül nagy segítség a művészetfilozófiai háttér. Azok pedig, akik a közeljövőben a Nemzeti Alaptantervben megjelenített mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségi részterületen vállalkoznának a középiskolai oktatására, az ELTE-BTK Esztétika Tanszékén nappali és kiegészítő képzésként is elvégezhetnek egy 4 féléves továbbképzést neves filmesztéták vezetésével.

Felvételi követelmények
ELTE-BTK
A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. Formája: tesztkérdések és műelemzés a helyben megadott szöveg alapján.

A szóbeli vizsgán a beszélgetés a következő elmélet művekhez kapcsolódik:
Arisztotelész: Poétika. Pannon/Klett, Bp. 1997
Lessing: Laokoón. Akadémiai, Bp. 1997
Schiller: A naiv és szentimentális költészetről. In. u.ö. Válogatott esztétikai írásai. Magyar Helikon, Bp. 1960
Nietzsche: A tragédia születése. Európa, Bp. 1986
Eichenbaum: A formális módszer elmélete. In: Irodalmi elemzés. Gondolat, Bp. 1974
Jauss: Az irodalomtörténet, mint az irodalomtudomány provokációja. In: Recepcióelmélet - esztétikai tapasztalat - irodalmi hermeneutika. Osiris, Bp. 1997

PPKE-BTK
A felvételi vizsga két fő részből áll: írásbeli vizsgából, amely a NAT gimnáziumi törzsanyagára épül, kiegészítve néhány, az esztétikát is érintő alapművel. A másik fő rész a szóbeli vizsga, amely az általános műveltségen túl, a felvételiző művészetek iránti érzékenységét, bölcseleti alapismereteit ítéli meg.
Felvételi olvasmányjegyzék:
Gombrich, E.H.: A művészet története, Bp., 1983.
Platón, Lakoma, in: U.ő.: Összes művei I, Bp., 1984.
Schiller, F.: A naív és a szentimentális költészetről, in: U. ő.: Válogatott esztétikai írások, Bp., 1960.
Tolsztoj, L.: Mi a művészet?, in: U. ő., Tanulmányok, cikkek, vallomások, Bp., 1967.
Kosztolányi Dezső, Ady Endre IX (eredeti címe: Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről, in: U. ő., Egy ég alatt, Bp., 1977, 220-239.
Fülep Lajos: Művészet és világnézet, in: U. ő.: Művészet és világnézet, Bp., 1976.
Weöres Sándor: A vers születése, in: Egybegyűjtött írások l: Bp. 1975.
Gadamer, H.G. A szép aktualitása, in: U. ő.: A szép aktualitása, Bp., 1984.
Danto, A.C.: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet?, in: U. ő.: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet?, Bp., 1997.

JPTE-BTK, Művészettudomány szak
Az írásbeli vizsga a középiskolai irodalom és történelem tananyag filozófiával és esztétikával kapcsolatos anyagrészei, valamint a kötelező irodalom alapján megírandó tesztből és esszéből áll.
A szóbeli vizsga során a bizottság beszélgetést folytat a jelölttel a kötelező irodalomban felsorolt - húzás útján kiválasztott - egyik műről.
Kötelező irodalom:
Platon: A lakoma című dialógusa. In. id: A lakoma, Phaidrosz. Teljes gondozott szöveg. Fordította Telekdy Zsigmond és Kövendi Dénes. A szöveget gondozta, az idézeteket válogatta, a szövegmagyarázatokat, kérdéseket és kiegészítő fejezetet írta: Steiger Kornél. Ikon, Bp. 1994
Arisztotelész: Poétika és más költészettani írások. Fordította: Rioók Zsigmond. Szerk.: Bolonyai Gábor. PannonKlett, Bp. 1997. (=Matúra, Bölcselet)
Descartes, René: Értekezés a módszerről. Szemere Samu fordítását átdolgozta, a kötetet szerkesztette és a jegyzeteket összeállította: Boros Gábor. Ikon, Bp. 1992 (=Matúra, Bölcselet)
Diderot, Denis: Színészparadoxon. Fordította Görög Lívia. In: id: Színészparadoxon. A drámaköltészetről. Magyar Helikon, Bp. 1966. 5-98. p.
Lessing, Gotthold Ephraim: Hamburgi dramaturgia: Meghirdetés; Tizenegyedik szám; Tizenkilencedik szám; Huszonharmadik szám; Huszonnegyedik szám. Fordította: Tímár Ilona. In: id: Válogatott esztétikai írásai. Válogatta és az utószót írta: Balázs István. Gondolat, Bp. 1982. 375-399. p.
Nietzsche, Friedrich: A tragédia születése, avagy görögség és pesszimizmus. Fordította és a jegyzeteket írta Kertész Imre. Európa, Bp. 1986
Bahtyin, Mihail Mihajlovics: A szó az életben és a költészetben: a szociológia poétikai alapkérdései. Fordította Könczöl Csaba. In: id: A szó az életben és a költészetben. Európa, Bp. 1985. 5-54. p.
Eco, Umberto: A nyitott mű poétikája. Fordította: Zentai Éva. In: id.: A nyitott mű: válogatott tanulmányok. Gondolat, Bp. 1976. 24-58. p.
Barthes, Roland: A szöveg öröme. Fordította: Mihancsik Zsófia. In: id.: A szöveg öröme: irodalomelméleti írások. Osiris, Bp. 1996. 75-116. p.
Gadamer, Hans Georg: A szép aktualitása: a művészet, mint játék, szimbólum és ünnep. Fordította: Bonyhai Gábor. In: id.: A szép aktualitása. T-Twins, Bp. 1994. (Athenaeum-könyvek). 11-84. p.

A vizsga során azt vizsgálják, hogy
- a jelölt tájékozott-e a középiskolai irodalom és történelem tantárgyak filozófiával és esztétikával kapcsolatos anyagrészeiben, valamint
- képes-e elemző módon tárgyalni a fenti olvasmányjegyzékben megadott szövegek egyikét, kiemelve annak fontosabb megállapításait, értelmezve a benne szereplő filozófiai és esztétikai fogalmakat.
Az irodalom és történelem tananyag mindazon fejezeteit számon kérik, melyek filozófiai és esztétikai kérdéseket tárgyalnak.
A vizsgán semmiféle eszköz (segédlet) nem használható.

Mi is az esztétika
Mivel az esztétika - sajnálatos módon - önálló tantárgyként nem szerepel a középiskolai tantervben, s ebből kifolyólag a felkészüléshez sem állnak rendelkezésre olyan - hagyományos értelemben vett - tankönyvek, melyekkel egy érettségizett diák biztosan találkozott már, talán nem árt, ha a tanfolyam rövid ismertetése előtt néhány szót magáról a tárgyterületről is ejtünk.
Az esztétika a filozófiának az a szakága, amely az esztétikum jelenségkörét, kategóriáit és törvényszerűségeit vizsgálja, s amely egyebek között az esztétikai minőségek, a művészi megismerés és élmény, illetve az ízlés kérdéseivel foglalkozik. Jóllehet története egészen az ókorig nyúlik vissza, e tudományterület változatlanul saját létjogosultságát keresi, s közben igyekszik - úgy szemléletileg, mint módszertanilag és fogalomhasználatában - elhatárolódni más, hozzá közel álló tudományoktól. Szélsőségesen fogalmazva az esztétika célja, hogy e határtudományok (művészetpszichológia, művészetszociológia, művészet-történet, hermeneutika, gyakorlati filozófia, antropológia stb.) fogalmai közül minél többet 'kisajátítson', s ily módon megalkotva egyéni terminológiáját önálló tudománnyá váljon.
Ugyanakkor, míg az esztétika legitimitásra és autonómiára törekszik, hogy ez által elfogadtassa magát velünk, talán észre sem vesszük, hogy életünk minden egyes szféráját áthatják az 'esztétizálódási folyamatok' (Wolfgang Welsch kifejezése), melyeknek nem minden formája nevezhető egyértelműen pozitívnak. Ezek felismeréséhez és leleplezéséhez is szükségünk van egyfajta esztétikai 'alaptudatra', ami elvezet minket annak a ténynek a felismeréséhez, hogy bár az esztétikai jelentések univerzumában a művészet minden bizonnyal különösen fontos terület, de nem az egyedüli. A felvételi előkészítőn a vizsgafeladatok megoldásához szükséges tárgyi ismeretek feldolgozása mellett e (speciálisan esztétikai) gondolkodásmóddal is megismerkedhetnek a felvételire készülők.
Az esztétika legáltalánosabb kérdéseivel az általános esztétika, a kifejezetten a művészetekre vonatkozókkal a művészetelmélet, míg az egyes művészeti ágak általános törvényszerűségeivel az ágazati esztétikák foglalkoznak.

A felvételi előkészítő tanfolyamról
A tanfolyam időtartama 25, egyenként 180 (4x45) perces alkalom (összesen 100 iskolai óra), ebből négy alkalmat ún. próbafelvételi tesztek megoldására szánunk, melyek az elmúlt évek felvételi tesztjeiben található feladatsorokhoz hasonló (de azokkal nem azonos) kérdéseket tartalmaznak majd.
A maradék huszonegy alkalom a felvételire való célirányos felkészüléssel fog telni, tehát propedeutikával, a kötelező olvasmányok feldolgozásával (ami egyetemenként eltérő ugyan, de senkinek sem árt, ha nem csak a megcélzott egyetem esztétika szaka által megjelölt kötelező irodalmat ismeri, hiszen a többlettudás csak növeli a bejutás esélyeit), általános művészettörténeti ismereteink felelevenítésével illetve a meglévők gyarapításával, az ágazati esztétikákba (képzőművészet-, építészet-, színház-, irodalom-, zene-, filmesztétika) való bevezetéssel, a szóbeli vizsga sikeréhez elengedhetetlen tudnivalók megbeszélésével, valamint az esszéírás (mely a felvételi vizsga írásbeli részéhez tartozó műelemzés miatt fontos) tartalmi és formai tudnivalóinak részletes ismertetésével és gyakoroltatásával. Ezeken az órákon is lesznek majd kisebb számonkérő feladatsorok, melyek az előző órák anyagát segítenek rögzíteni.
A tanfolyam sikerének feltétele az aktív órai részvétel, vagyis: az egyes kötelező olvasmányokat a csoport létszámától függően 1-2 (esetleg több) résztvevő kiselőadása által tekintjük át (10-15 perces tartalmi ismertetés), majd közösen értelmezzük a szövegeket (mi volt a szöveg mondanivalója, mely esztétikai irányzat képviseletében írta szerzője, a művészetről alkotott felfogásunkat milyen új tapasztalattal gazdagította, milyen párhuzam vonható az aktuálisan tárgyalt és a már feldolgozott szövegek között, stb.). Ezen kívül az ágazati esztétikák körében, illetve a kurrens művészeti és bölcseleti folyóiratok egy-egy közelmúltban megjelent művészetfilozófiai írásából is tartható rövid referátum (mindkét téma igen sokat számíthat a szóbeli vizsgán, mert magasabb pontszámmal értékelik azt a felvételizőt, aki egy - vagy akár több - művészeti ágban elmélyültebb ismeretről tesz tanúságot, illetve ismer néhány kortárs esztétát, folyóiratot). Az órákon való jegyzetelés, a jó kérdések és hozzászólások pedig szintén a kívánt célt elérésében segítenek.
A tanfolyam elvégzéséhez minden segédanyagot biztosítunk (összefoglaló anyagok fénymásolaton, tesztek, dia- illetve filmvetítés), de a kötelező olvasmányok beszerzéséről mindenkinek magának kell gondoskodnia (a kerületi ill. városi/megyei könyvtárakban általában fellelhetők ezek a szövegek).

Osztroluczky Sarolta - Trefort Felvételi Előkészítő